Maggie Stiefvater: A hollófiúk

Maggie Stiefvater:
A hollófiúk

Sziasztok!

Végre hazaértem a táborokból, ugyanis mint már említettem, két különböző táborban voltam, köztük egy nap szünettel. Nem hinném, hogy bárkit is érdekel, de nagyon jól éreztem magam mindkettőben.

Mivel most egészen péntekig nincs programom (ma vasárnap van) azon kívül, hogy találkozok 3 barátnőmmel, és a bátyámmal strandra megyek, ezért most többet fogok blogolni, terveim szerint.

Mivel elég sokat olvasok, viszont baromi kevés filmet nézek meg, ezért úgy döntöttem, az előttem álló 4-5 napban könyvekről fogok írni, csak úgy. Igazából 6 könyv van, amit már elolvastam, de még nem írtam róla, szóval tényleg lesz miről blogolnom.

Úgy döntöttem, hogy a legfrissebb olvasmányommal indítok: Maggie Stiefvater: A hollófiúk. 


Nem látó csak két okból pillanthat meg egy szellemet Szent Márk éjszakáján. Vagy te vagy a lény igaz szereleme… vagy te ölted meg őt. Blue Sargent minden évben ott áll látó anyja mellett, amikor a halálra várók elsétálnak előttük. Blue sosem látja őket: ebben az évben viszont egy fiú válik ki a sötétből, és megszólítja őt. A fiú, Gansey, az Aglionby nevű helyi magániskola jómódú tanulója. Blue egyszer megfogadta, hogy távol tartja magát az Aglionby diákjaitól. A Holló Fiúkként ismert banda csak bajt hozna rá. De Blue megmagyarázhatatlan vonzalmat érez Gansey iránt. A fiúnak egy küldetést kell teljesítenie, amelyben három másik Holló Fiú is érintett: Adam, az ösztöndíjas hallgató, a kiváltságosok mintapéldánya; Ronan, a zabolátlan lélek, akinek érzelmi skálája a haragtól a kétségbeesésig terjed, és Noah, a csendes szemlélő, aki sok dolgot észrevesz, de nagyon keveset beszél. Blue-t már egészen fiatalon figyelmeztették: ő okozza majd igaz szerelmének halálát. A lány nem hisz az igaz szerelemben, ezért soha nem is aggódott emiatt. De ahogy az élete egyre jobban összefonódik a Holló Fiúk furcsa és baljóslatú világával, már nem olyan biztos a dolgában.

Mint az a fülszövegből is kikövetkeztethető, A hollófiúk személyében egy misztikus, fantasy regényt köszönthetünk, némi szerelemmel. Ez a szerelem dolog olyannyira némi lett, hogy szinte nincs is. Nem fogok spoilerezni, majd megtudjátok.

A történet ugyebár... A főszereplőnk Blue látó családból származik: az anyukája, a nagynénje, unokatestvére(i), mindenki látó, Blue viszont nem. Neki az a különleges képessége van, hogy felerősíti az energiákat, ezért az anyja, Maura sűrűn behívja őt a terembe, mikor jósol, hiszen mellette minden könnyebb. A regény ott kezdődik, hogy Blue és a nagynénje, Neeve elmennek a templomhoz Szent Márk éjszakáján. Ez már bevett szokás, a családban, csakhogy Blue eddig az anyjával tette ezt, viszont most valamiért Neeve-vel ment a megfigyelésre. Hiszen ez megfigyelés, ugyanis azért kell Szent Márk éjszakáján ellátogatni a templomhoz, hiszen olyankor elsétálnak ott a halálra várók, amit azért fontos megnézni, hiszen egy látónál jó pénzt hoz az, ha meg tudja mondani: ki az, aki előre látható időn belül meghal. Blue sosem látja a halottakat, hiszen Blue nem látó. Ő csak azért tart Neeve-vel, mert felerősíti az energiákat. Viszont idén Blue meglát egy fiút kilépni a sötétségből, és megszólítja őt. Ez azért furcsa, mert ugye Blue nem láthatná a fiút, hacsak nem ő ölte meg, vagy ő a lény igaz szerelme. Mivel a család látó, ezért Bluenak is jósolták kiskorában, és már egész pici kora óta azt mondják neki: ő okozza igaz szerelmének a halálát. Ezért hát a két szál összefüggő is lehet: Blue okozza szerelme halálát. Blue csak akkor láthat szellemet Szent Márk éjszakáján, ha ő öli meg, vagy ő az igaz szerelme. Értitek, ugye?


Röviden tehát már a regény elején belecsöppenünk a történet kellős közepébe, ami a könyv végéig pörög. Sőt, azt kell mondjam, a végén már kicsit túlzottan pörög a könyv, csak kapkodtam a fejem, és azt mondogattam: "MI VAN?". Nem mintha Stiefvater nem fogalmazta volna meg jól a történetet. Sőt. Hihetetlen az írónő fogalmazásmódja és stílusa. Gyönyörűen fogalmaz, humoros, érthető, de titokzatos. Talán az utolsó szó az, amit most kiragadnék a többi közül: bár ez volt az első könyvem Maggietől, sokan mondták, hogy a Mercy Falls farkasai sorozat is misztikus hangvételű, titokzatos. Ez A hollófiúkra is igaz.

Már az alaptörténet is annyira, de annyira tetszett, hogy már eleve úgy voltam vele: ha nem unalmas, és/vagy Stiefvater nem szörnyű írónő, akkor ez biztos telitalálat lesz. Hát, azt hiszem, nem kellet csalódnom!

A szereplők. Szerintem tökéletesen ki lett dolgozva mindegyik karakter. Stiefvater ebben is jó volt. Mindenkiről pont annyi dolgot tudtam meg, amennyit kellett. NEM TUDOM MENNYIRE SPOILER, DE AZÉRT IDEÍROM, HOGY SPOILER. Ráadásul ez a Noah dolog... Az tényleg fantaszikus volt. És egybefüggő. SPOILER VÉGE. A negatív szereplők egyértelműen negatívak, a pozitívak pedig pozitívak. A kedvenc karaktereim öhm, Gansey, Ronan, Noah és Blue! Ezt lehet így mondani? Na jó, azért ez nem teljesen igaz, inkább csak Gansey és Ronan, ha egyet kell mondani, akkor pedig EGYELŐRE III. Richard Dick Campbell Gansey. Így volt, nem?:D 

Mindenkinek NAGYON ajánlom ezt a regényt, de tényleg, nekem hatalmas kedvenc lett!