Egy elkésett kritika: Vigyázz, kész, szörf!

Vigyázz, kész, szörf!

Mindenkinek kellemes Húsvétot, így Húsvéthétfő 23:42-kor...

Igen... Nagyon sokat késtem. Megszegtem az ígéretemet, miszerint csak egy napot fogok késni a bejegyzéssel, de vannak kifogásaim!

Szóval, csütörtöktől vasárnapig egy barátnőmnél voltam, ezért nem volt időm semmire. Illetve, csütörtök délelőtt lett volna időm, de nem volt miről írnom. Tervben volt, hogy megnézek egy filmet - amit körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdtem el, de még mindig nem fejeztem be -, ám ez nem történt meg.

Sokat gondolkodtam, hogy miről írjak, aztán tegnap megláttam a tévében a Vigyázz, kész, szörf! -öt, feléledtek bennem a kiskori emlékeim, és akkor már tudtam, miről fogok írni nektek. 

"Cody imádja a rockzenét és a szörfözést. A kamasz pingvin az első versenyére készül. Az ifjú tehetségről dokumentumfilmet forgat egy stáb. A filmesekkel a nyomában Cody nekivág, hogy otthonától, az antarktiszi Dérvidéktől távol, a Pin Gú szigeten induljon a nagy versenyen. Útja során találkozik a szörfös Pipi Joe-val, a menedzser Reggie Belafontéval, a tehetségkutató Mikey Abromowitz-cal és Lani Aliikai vízimentővel. Azután megismerkedik a sokat látott öreg szörfössel. Segítségével Cody rátalál a saját útjára, és rájön, hogy az igazi nyertes nem feltétlenül az, aki elsőként ér a célba."

Hogy én mennyire szeretem ezt a filmet! A Túl a sövényen és a Nagyon vadon mellett ez a kedvenc animációs filmem. 

Viszont most kezdjük a "csomagolással", avagy a filmplakáttal. Nekem tetszik, illik a filmhez, de az a fekete "Maradj a sodrásban" felirat sokat csúfít rajta. Komolyan, mintha most odahánytam volna valami netes szerkesztőprogrammal... 

Térjünk a filmre! Az első fontos dolog, hogy a Vigyázz, kész, szörf! nem sima történetmondással készült, hanem a látható szereplők mellett végig jelen van az "operatőr", akinek gyakran mesélnek a szereplők, sőt, néhányszor interjúkat is láthattunk a filmben. 

Ehhez a különlegesebb, dokumentumfilmre hajazó történetmeséléshez kapcsolódik az én egyik kedvenc részem is a filmben, amit rögtön az elején találhatunk, amikor is főszereplőnket, Codyt meginterjúvolják. Kérdezik arról, hogy mihez ért még a szörfözésen kívül, amire az a válasza, hogy ugyan, mihez kellene értenie? Az énekléshez és a táncoláshoz? - ezzel utalva a Táncoló talpak című filmre, ami nekem nem éppen nőtt a szívemhez, mint ahogy sok más emberéhez sem. "Egyszóval" egy burkoltan elmondott csípős megjegyzést hallhatunk egy másik pingvines filmnek célozva. Most mondjátok, hogy ez nem vicces!

Maga az animáció profi munka. A háttérzenék, valamint a kísérőzenék is csodálatosak: ugye, hogy nem hallottátok más animációs filmben háttérzeneként egy Green Day vagy egy Pearl Jam számot!

A film meghatározó eleme a humor. Sok poén kapcsolódik a dokumentumfilmes szálhoz, de a szereplők is sűrűn megnevettetek minket. Ha már itt tartunk: a kedvenc szereplőim Pipi Joe, a csekély értelmű csirke, aki spoiler (ha érdekel, jelöld ki a szöveget) a Nagy Zé emlékverseny győztese lesz! Igen, Pipi Joe! Hűha. spoiler vége. Valamint Nagy Zé, a valaha élt legnagyobb szörfös.

A történet egyébként igaz történeten alapul - persze az életben nem a pingvinek és az egyszem csirke szörföznek éjjel-nappal.

Nem tudom, mi mást írhatnék, hisz azért mégiscsak egy animációs filmről van szó, ami akarva-akaratlanul sem rendelkezik akkora történettel, akkora mondanivalóval, mint egy rendes film - legalábbis a legtöbb esetben.

Szóval nem is húznám tovább a szót, ha valakinek van egy szabad estéje, és szeretne egy igazán igényes, jópofa animációs filmet nézni, az bátran bekapcsolhatja a Vigyázz, kész szörf! - öt.