Leiner Laura: Késtél

Leiner Laura: Késtél

Rövid bevezető: mikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, tudtam, hogy nem fogok róla itt írni, mert írtam már Leiner Laura könyvről, és gondoltam, hogy semmi újat nem fog mutatni. Elhittem. Na de, folytassuk a lényeggel…

A történet ugyebár: "Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a tinisztárt. Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjére hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét. A Késtél a Bexi-sorozat első kötete. "

Úgy éreztem, nekem ez nem fog tetszeni. Azt hittem, közhelyekkel teli, unalmas könyv lesz. A negyedénél így is éreztem. De végül nem… Nem ilyen lett.

Bexi az eddigi legnormálisabb főszereplő az LL könyvekből! Liát egyáltalán nem kedveltem (Akkor szakítsunk), Renit sem (Szent Johanna Gimi), Zsófi (Bábel) - így utólag, "ismerve" Bexit - semleges volt. De Bexi talpraesett, szókimondó, laza… Teljesen olyan, mint az átlagos tinédzserek! Végre! Végre nem hisztizte végig a könyvet a főszereplő! Na jó, elég lesz…

A legjobban azok a részek tetszettek, amikor Márkkal volt Bexi, legkevésbé pedig főhősnőnk elmélkedései. Néha már a határán voltam, hogy ezeket átlapozzam, de végül végigolvastam őket.

Teljesen más, mint a többi LL könyv, talán a Bábelhez tudnám egy nagyon kicsit hasonítani, de bátran merem azt mondani, hogy ez az eddigi legjobb Laura könyv. Más a hangulat, nagyon mások a szereplők… De közben megtartotta a fiatalos, könnyed hanglejtésű történetmondást. Nekem tetszett.

Kevésbé a humorra épült az eddigi könyvekhez képest, de ez nagyon megfogott , ugyanis némelyik poén az eddigi könyvek során nekem már túl elcsépelt voltak.

Viszont most a Késtélről van szó, nem a többi Laura könyvről, szóval visszatérve a témához…

Tűkön ülve várom már a következő részt, két okból kifolyólag: egyszerűen tetszett a könyv, valamint az idegesítő – ám találó – függővég miatt. A kis spoiler a második részből a könyv végén… Esküszöm, kevésbé lettem volna „dühösebb”, ha ott befejeződik a történet, ahol. De így, hogy betekintést kaptunk a Bexi-sorozat második részébe, így már eléggé kiakadtam a végén.

Márker nem lettem, mert az elején már negatív véleményt formáltam Márkról, akit bár a végére nagyon megkedveltem, azért egy kicsit reménykedek még benne, hogy a második részben többet hallunk Geriről…

Befejezésképp szokásosan annyit mondanék: mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, ha nem olvasott még Laurától, akkor azért, ha már olvasott, akkor azért! Higgyétek el, jobb, mint a többi.