Figyelem! A bejegyzések tartalmazhatnak kisebb SPOILER-eket, ám a nagyobbakat mindig feltüntetjük!

2015. augusztus 7., péntek

Rachel Hawkins: Demonglass - Démonüveg

Rachel Hawkins:
Demonglass -
Démonüveg
Sziasztoook, mindenki!

Jó kedvem van. Hajnal három múlt, és fel vagyok pörögve, szóval úgy döntöttem, hogy ilyen érzelmekkel pont ideális elkezdenem az év eddigi egyik legjobb könyvének a véleményezését, szóval röviden, itt van Rachel Hawkins: Démonüveg c. regényének ajánlója!

Sophie Mercer azt hiszi magáról, hogy boszorkány, és ezért került be a Hex Hallba, a kiskorú prodigiumok (vagyis boszorkányok, alakváltók és tündérek) javítóintézetébe, de rájön a családi titokra, és arra, hogy Archer Cross, aki iránt gyöngéd érzelmeket táplál, A Szem ügynöke. Azé a csoportosulásé, aminek egyetlen célja, hogy a prodigiumokat eltöröljék a föld színéről.
Kiderül az is, hogy Sophie a világon élő két démon egyike – a másik démon az apja. De ami még ennél is rosszabb, hogy olyan varázserő birtokába került, ami életveszéllyel fenyegeti a szeretteit. Ezért úgy dönt, hogy Londonba megy, és aláveti magát a Megfosztásnak, annak a veszélyes rituálénak, ami során vagy a varázserejét veszti el örökre, vagy az életét.
De amikor Angliába érkezik, megdöbbentő felfedezést tesz. Kiderül, hogy az új lakótársai is démonok. Valaki démonokat ébreszt, méghozzá azzal a hátsószándékkal, hogy felhasználja az erejüket – és nem biztos, hogy jó célokra. Eközben A Szem Archer Cross segítségével tovább vadászik Sophie-ra, de Sophie már nem érez a fiú iránt semmit. Vagy mégis?
Vámpír
Rachel Hawkins védjegyei: függővég és szarkazmus. Ennyi. Ezeket nélkül el sem tudnám képzelni egyik regényét sem, de őszintén megvallva, míg az utóbbit kifejezetten imádom, az előbbi nagyon idegtépő. Ezt most is megtapasztaltam. RACHEL HAWKINS, MIÉRT?

Imádom. Archert. De. Komolyan. Bármikor szívesen összepakolnék, és elindulnék megkeresni az én Archeremet. Sőt, nem is! Magát Archer Crosst akarom!!! De moooost! Én nem tudok rá haragudni... Most már végre kiteljesedett a szerelmi háromszög, és Calnak is nagyobb szerep jutott, de én nem zártam őt a szívembe (hiszen a szívem Archeré... Na jó:D).

A regény tele van fordulatokkal, izgalommal, végig megy a sztori, és csak úgy pörögnek a lapok. Le sem bírod tenni, fantasztikus! Kicsit hiányoltam a Hex Hallt, hiszen mégiscsak Hex Hall a trilógia címe, viszont a második résznek mindössze az elején van benne a hírhedt prodigium iskola. Ez volt az egyetlen dolog, amit hiányoltam a regényből, egyébként minden megvolt benne, amit imádok. Izgalom, humor (ráadásul szarkasztikus!), kaland, fordulatok, misztikus lények, rejtélyek, álompasi...

Az a baj, hogy a jó könyvekről sokkal nehezebb írni... Leírod a történetét, azt, hogy mit szerettél benne... És tulajdonképpen ennyi. Míg ott vannak a szörnyű regények. Na, azokat akár 30 oldalas Word-dokumentumban is tudnám szidni. De hát, na, pozitív vélemény is kell! Azért próbálok még valamit írni.

Ebben a kötetben is volt rejtély, ahogy az előzőben is. Most Alice körül forgott a dolog, ami szerintem szintén izgalmas volt, bár... Talán, egy icipicivel az előző rész rejtélye érdekesebb volt, azt talán jobban élveztem, ám mégis jobban tetszett a Démonüveg.

Mindenképpen az év eddig legjobb könyvei között emlegetem a regényt, amiben még helyet kap a Behálózvától kedzve, A villámtolvajig át a Hollófiúk is. Év végén mindenképp olvashattok majd egy válogatást az idei favoritokról...

...de amíg az nincs, addig olvassátok Rachel Hawkins: Démonüvegét, illetve ha még nem olvastátok az elsőt, akkor azt! Én imádom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése