 |
Suzanne Collins:
Az Éhezők Viadala |
Ezt küldöm azoknak, akik 21:12 -kor szeretnek kritikát olvasni.
Rossz szokásomhoz híven, előbb láttam a filmadaptációt, mint
hogy elolvastam volna ezt a művet.
A regény sorozat első kötete, tényleg… hódított.
Meghódította a szívemet.
Kezdeném ott, hogy vannak azok a könyvek, amik a jövőnkről
elmélkednek. (Még az lenne szép, ha az egyiket meg is valósítanák, vagy mindet
egyszerre… Az embereket 5 csoportra osztanák, ebből sokat bezárnának az
Útvesztőbe. X –factor helyett meg Éhezők Viadalát néznénk…) És nekem,
mindegyikről egy gépies hangulatú világ jut eszembe. Ahol mindig, minden
ugyanúgy történik, amit egy jól kidolgozott rendszer irányít, amiben van egy
aprócska hiba… A főszereplő fellázad a rendszer ellen, híveket verbuvál maga
köré, több kevesebb sikerrel…
Ebben az az érdekes, hogy hogyan lehet variálni ezt a
rettenetesen egyszerű gondolatmenetet.